Már csak 2 nap !

*Vivi Szemszöge*

Csörgött az ébresztő órám persze telefonon...One direction -I wish-re keltem jó volt erre kelni !
Nagyon Boldog voltam, mert már csak két nap volt Londonig,ahová majd utazunk a barátnőimmel,Adrival,
És Mollival...Akikkel már több mint 6 éve ezt tervezgetjük.Kimásztam az ágyból,felnéztem fészbukra,
láttam hogy fent van Adri majd beszélgetésbe kezdtünk.
*Én: Szia! :) már csak 2 nap!
Adri: Igen már csak kettő...Te is annyira várod mint én?!:D:)
Én: Neeeem! Én sokkal jobban:D:!
Adri: azt nagyon kétlem.

Majd halottam anyu hangját amit nekem kiabál hogy Reggelii!!! így lecsuktam a laptopom, és rohantam
is a konyhába .:)Boldog voltam, bár részben szomorú is,mert tudtam 2nap múlva nem fogom ilyenkor anyu hangját hallani,
de jó volt abban a tudatban lenni hogy csak mi hárman BFF-ek Londonba :D Nagyon jól hangzott.!
Hogy aludtál? - kérdezte anyu majd két fordulás közben rám mosolygott.
Én csak egy kisebb fintorral oda rántottam a vállam, mert mostanában kicsit meginogott a köztünk levő
viszony...

*Adri szemszöge*

Már megint itt a sapkám?ha mégegyszer elveszed én esküszöm lelakatolom a szobám ajtaját
 - ROntott be az öcsém, üvöltözve de én csak hozzávágtam a párnám egy olyan :" Tűnj már el " fillínggel:D!
Mivel már nem tudtam vissza aludni gondoltam lemegyek reggelizni valamit,mert a hasam szinte hozzám
szólt úgy korgott.:Dlementem csak egy cetli volt a hűtőn,ezzel a felirattal : " Jóreggelt kislányom
csoda hogy élsz még ennyit aludni..öcséddet elvittem a barátaihoz, én pedig bevásárolok valamit ebédre
bátyádat meg ne kérdezd nem tudom hol van...puszi: Anya "
Nem értettem mért írja azt hogy :' csoda hogy élsz még " Majd felnéztem az órára, és rögtön megértettem
fél kettő volt de komolyan nem értem hogy lehet ennyit aludni...Leültem reggelizni,közben bekapcsoltam a
gépem Viviel váltottunk pár szót majd lelépett, és én folytattam tovább az evést, és a Londoni
utunkon gondolkodtam....

*Molli szemszögéből*

-Jóregelt kicsim! ! ! -rontott be anya a szobámba egy tálcával a kezében.
Nyögtem egyet ezzel jelezve hogy : OKé de még nem akarok felkelni...-.-
őt mit sem érdekelte várta hogy felüljek az ágyon...Hát én így is tettem,felültem.Az ölembe tette a tálcát
majd leült az ágyam szélére,míg én falatoztam a rántottámat, anya nézett engem..
MIvan??! - Mondtam teli szájjal.
Semmi,semmi csak..nagyon fog hiányozni ez hogy itt vagy reggel a szobádban,és húzod a lóbört.:)-válaszolt egy szerinte  kielígétő válasszal egy nagy mosoly kíséretében az arcán.
Én vissza mosolyogtam rá,hiszen megértem hogy hiányozni fogok neki..nekem is hiányozna a lányom ha elmenne tőllem több mint kétezer kilóméterre ...!
persze anya nekem is nagyon fog hiányozni és az én drága kiskutyám is,aki nem sokára meg is jelent a szobában..
-Menj ki Artur !!!- szólt rá anya.
-Neem nee...had maradjon...úgy fog hiányozni..! -szomorkodtam.
megettem a reggelim, még beszélgettem anyuval egy pár mondatot,majd anyu elment dolgozni én pedig lezuhanyoztam,és ledőltem a nappaliba tévézni.
De egyszer csak kopogtattak rohantam kinyitni az ajtót, és (mintha nem tudtam volna) az én kedves barátnőim voltak azok Vivi és Adri...Örültem hogy átjöttek,így legalább nem kell át unatkoznom az egész szombatomat.:)
Vivi még visított is egyet, és a nyakamba ugrott..
-Ááááá úristen Sziaa.!!!!! -Visítozott vivi.
Adrien kicsit kultúráltabban megölelt, majd bementünk,leültünk a kanapéra és beszélgetni kezdtünk.
-Annyira más lesz...annyira furcsa...-mondta vivi közben szemében gondolkozást véltem felfedezni.
-Háát biztosan nem olyan lesz mint itt.-mondta adri mosolyogva.
-Ti csak erről tudtok beszélni?-háborodtam föl.-Igen tökre szép és jó,hogy Londonba megyünk Hétfőn de van ezenkívül más téma is..:D-mondtam már mosolyogva.
Gondoltuk levihetnénk Arturt sétáltatni,most mit üljünk fent a szobában egy ilyen napos  napon,tehát levittük.
Lent le mentünk a kutyafuttatóba,kiengedtük a kutyát,mi pedig leültünk beszélgetni..Igazából miután leültünk 10percig,még csak a füvön futkározó kutyákat néztük,akik nagyon jól elvoltak.Majd Vivi megtörte a csendet, ISMÉT a Londoni útra  terelődött a téma.
-Már nagyon várom:3 - mondta óriási izgatottsággal Vivi.
-Igen énis.Na de Molli Arturt is vinnünk kell !! Nem hagyhatod itt belepusztul és nem csak ő te is! -mondta adri .
-Igen...talán...de nem vihetem.Még csak most költözünk oda...rengeteg dolgunk van Nagyonsok! Nincs időn kutyával foglalkozni.- mondtam bár csalódtam magamban .Hiszen magam ellen beszéltem.
Gondoltuk a csajokkal,hogy elég volt ott ülni,tehát felvittem a kutyát, és gondoltuk kitalálunk valamit...

*Vivi szemszöge*

Molli feldobta a kutyát, addig mi lent megvártuk adrival.
ránéztem Adrira,majd így szóltam. -Van egy ötletem. -és egy sejtelmes mosolyt elejtettem az arcomon:)